„Hogy állunk az űrdiplomáciával?
Mind a multilaterális, mind a bilaterális kapcsolatrendszerünket megerősítettük, 18 kétoldalú együttműködést kötöttünk Izraeltől Szingapúrig, Brazíliától Finnországig. Ezen kívül az ESA-n belül megemeltük a hozzájárulásunkat és ezzel együtt a szerepünket, de részt veszünk az EU és az ENSZ különféle űrpolitikai platformjaiban is. Emellett nemzeti programokat is elindítottunk. Ezek egyike, a Hunor (Hungarian to Orbit) elnevezésű magyar űrhajós program részeként 2024 végén vagy 2025 elején az amerikai Axiom Space vállalattal közösen juttatunk egy magyar kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra.
Kiemelendő, hogy az Európai Űrügynökség is együttműködő partnerünk ebben a programban, így az abban résztvevő magyar asztronauta ESA minősítést kap. A programot övező nemzetközi figyelem annak is köszönhető, hogy a munkában magánvállalatok is részt vesznek.
Már több mint negyven olyan céget tart számon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely részben vagy egészben az űriparból él és ez a szám folyamatosan nő.
(...)
Az ellenzék jelenlegi legerősebb pártja, a DK árnyékkormányt alakított, ám abban nem, hogy az űrkutatás, hanem még az innováció kérdésköre sem szerepel. Nem tartja ironikusnak, hogy épp ez a párt bírálja a kormányt azért, hogy »összeszerelő üzemeket« telepít hazánkba az autógyárak formájában?
Valóban ironikus, amikor a tudásalapú programokat támadják, ám eddig is, amikor hatalmon voltak, mindent leépítettek, ami Magyarország számára fontos lett volna. Az is minősíti az innovációhoz fűződő viszonyukat, hogy az egyik képviselőjük alufólia-sisakban szeret nyilvánosan mutatkozni. Aki úgy gondolja, hogy nincs szükség űrtechnológiára, az nyugodtan visszafáradhat a barlangba kovakövet pattintgatni. Az is mutatja e terület fontosságát, hogy kilencvennél is több országnak van önálló műholdképessége és a hetvenet is meghaladja azon államok száma, amelyeknél önálló űrügynökség szervezi az űrprogramjaikat.
Az űrből egy kicsit szálljunk le a földre, s ejtsünk szót arról is, hogy Józsefváros országgyűlési képviselője, Jámbor András a mandátumát annak a szélsőbaloldali Szikra Mozgalomnak a támogatásával nyerte, amely az Antifához hasonló nézeteket hirdet. Az erőszakos akcióikról ismert Antifa aktivistái Nyugat-Európában békés járókelők ellen is rendszeresen követnek el merényleteket, s itthon is volt erre példa az év elején. Ön szerint milyen kockázatot jelent, hogy Magyarországon a parlamentbe lehet jutni az említetthez hasonló nézetrendszerű szervezet támogatásával?