Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal

„Hogy állunk az űrdiplomáciával?

Mind a multilaterális, mind a bilaterális kapcsolatrendszerünket megerősítettük, 18 kétoldalú együttműködést kötöttünk Izraeltől Szingapúrig, Brazíliától Finnországig. Ezen kívül az ESA-n belül megemeltük a hozzájárulásunkat és ezzel együtt a szerepünket, de részt veszünk az EU és az ENSZ különféle űrpolitikai platformjaiban is. Emellett nemzeti programokat is elindítottunk. Ezek egyike, a Hunor (Hungarian to Orbit) elnevezésű magyar űrhajós program részeként 2024 végén vagy 2025 elején az amerikai Axiom Space vállalattal közösen juttatunk egy magyar kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. 

Kiemelendő, hogy az Európai Űrügynökség is együttműködő partnerünk ebben a programban, így az abban résztvevő magyar asztronauta ESA minősítést kap. A programot övező nemzetközi figyelem annak is köszönhető, hogy a munkában magánvállalatok is részt vesznek. 

Már több mint negyven olyan céget tart számon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely részben vagy egészben az űriparból él és ez a szám folyamatosan nő.

(...)

Az ellenzék jelenlegi legerősebb pártja, a DK árnyékkormányt alakított, ám abban nem, hogy az űrkutatás, hanem még az innováció kérdésköre sem szerepel. Nem tartja ironikusnak, hogy épp ez a párt bírálja a kormányt azért, hogy »összeszerelő üzemeket« telepít hazánkba az autógyárak formájában?

Valóban ironikus, amikor a tudásalapú programokat támadják, ám eddig is, amikor hatalmon voltak, mindent leépítettek, ami Magyarország számára fontos lett volna. Az is minősíti az innovációhoz fűződő viszonyukat, hogy az egyik képviselőjük alufólia-sisakban szeret nyilvánosan mutatkozni. Aki úgy gondolja, hogy nincs szükség űrtechnológiára, az nyugodtan visszafáradhat a barlangba kovakövet pattintgatni. Az is mutatja e terület fontosságát, hogy kilencvennél is több országnak van önálló műholdképessége és a hetvenet is meghaladja azon államok száma, amelyeknél önálló űrügynökség szervezi az űrprogramjaikat.

Az űrből egy kicsit szálljunk le a földre, s ejtsünk szót arról is, hogy Józsefváros ország­gyűlési képviselője, Jámbor András a mandátumát annak a szélsőbaloldali Szikra Mozgalomnak a támogatásával nyerte, amely az Antifához hasonló nézeteket hirdet. Az erőszakos akcióikról ismert Antifa aktivistái Nyugat-Euró­pában békés járókelők ellen is rendszeresen követnek el merényleteket, s itthon is volt erre példa az év elején. Ön szerint milyen kockázatot jelent, hogy Magyarországon a parlamentbe lehet jutni az említetthez hasonló nézetrendszerű szervezet támogatásával?

Óriási problémának tartom, hogy a szélsőbalos mozgalmak váltak az európai baloldal meghatározó szervezeteivé. Az utcai erőszak, az anarchia és az anarchisták megjelenése számos európai országban jelent egyre komolyabb problémát.

A társadalom szövetének szétverése egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja. Bár az Országgyűlésbe bárki bejuthat, aki megkapja a szavazóktól a szükséges felhatalmazást, fontos, hogy az adott képviselő maradjon meg annak, akinek a kampányban hirdette magát.

Jámbor sem azzal a programmal került be a parlamentbe, hogy a Szikra Mozgalmon keresztül fogja Magyarországra importálni a nyugat-európai szélsőbalos erőszakot. Mivel pedig ez nem volt benne a programjában, jó lenne, ha nem is történne ilyesmi. Ez egy olyan kérdés, amivel időben foglalkozni kell, mielőtt itthon is mindennapossá válnak az olyan durva utcai jelenetek, amilyeneket számos nyugat-európai városban lehet látni.”

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner.hu